Mit taníthat az Attack on Titan az etika legnehezebb kérdéseiről?
Ha a legtöbb ember meghallja a szót, hogy „anime”, még mindig hajlamosak a gyerekkori matinékat vagy a színes, hangos, de sekélyes meséket maguk elé képzelni. Aztán jön valami, mint az Attack on Titan (Shingeki no Kyojin), és úgy rúgja ránk a valóságot, mint a Kolosszális Titán a falat. Hajime Isayama remekműve ugyanis nem óriásokról és kardokról szól, hanem az elmúlt évtized egyik legbrutálisabb filozófiai és etikai eszmefuttatása.
A történet zsenialitása abban rejlik, hogy az első évad fekete-fehér világából – ahol a jók a falakon belül élnek, a rossz szörnyek meg a falakon kívül – lépésről lépésre ránt át minket a legmélyebb morális szürkezónába.
Eren Yeager és a következményetika véglete
A főhős, Eren Yeager útja a klasszikus etikai dilemmák legtisztább (és legfélelmetesebb) példája. Amikor a történet végén Eren meghozza a végső döntését, egyenesen belesétál a utilitarizmus és a deontológia (kötelességetika) közötti örök háborúba.
Szentesíti-e a cél az eszközt? Feláldozható-e a világ 80%-a azért, hogy a saját néped, a barátaid életben maradjanak? Eren nem egy klasszikus gonosztevővé válik, hanem egy olyan figurává, akit a körülmények, a traumatizált múlt és a determinizmus kényszerítenek rá a legrosszabb opció kiválasztására. Ő a szabadságot keresi, de a szabadságkeresése végül globális tragédiába torkollik.
Nincsenek hősök, csak nézőpontok
Az anime legfontosabb filozófiai tanítása, hogy a gonoszság gyakran csak a nézőpont kérdése. Amikor megismerjük a falon kívüli világot, rájövünk, hogy az „ellenség” pontosan ugyanolyan emberekből áll: gyerekekből, családokból, akiknek megvan a maguk igazsága, és akiket ugyanúgy átmosott a propaganda.
Ez a történet tűpontos tükröt tart a valós világunk intergenerációs konfliktusainak:
-
Hogyan öröklődnek a múlt bűnei és traumái generációról generációra?
-
Meg lehet-e törni a gyűlölet körforgását, ha mindkét fél a saját sérelmeit akarja megtorolni?
-
Hol végződik a jogos önvédelem, és hol kezdődik az agresszió?
Miért fontos ez a BonsAI Digital-nál?
Sokan kérdezhetik: Krisztina, te marketinggel és fenntarthatósággal foglalkozol, miért nézel és elemzel animéket?
A válasz egyszerű: a modern technológia, a mesterséges intelligencia és a fenntarthatósági krízisek korában a legnagyobb kihívásunk már rég nem a kódolás vagy a hirdetéskezelés. A legnagyobb kihívásunk az etika. Ha nem vagyunk képesek kritikusan gondolkodni, ha nem látjuk a rendszerek mögött a morális szürkezónákat és a hosszú távú következményeket, akkor vakon építjük a jövőt.
Mi a BonsAI-nál nem hiszünk a sablonos, felszínes válaszokban. Mert ahogy az Attack on Titan is megtanította: a falak mögött ülni biztonságos, de ha nem nézel szembe a külvilág legkeményebb igazságaival, sosem leszel igazán szabad.
